Nő az igény a hazatérőkre

 

Gondolatok az "aranyat érő külföldi tapasztalotokról"... és arról, hogy hogyan szeretnénk segíteni

Személyzeti tanácsadóként nap, mint nap megtapasztalom, hogy mekkora a verseny a magyar munkaerőpiacon a tehetségekért. A magas kvalifikációt, nyelvtudást, tapasztalatot vagy vezetői készségeket igénylő állások betöltése egyre nehezebb, a fejvadászoknak pedig újabb és újabb módszereket kell találni a jó munkaerő felkutatására (szaknyelven ezt a folyamatot hívjuk sourcing-nak).

Amint arról egy korábbi bejegyzés is említést tesz, ha valaki hosszabb-rövidebb ideig külföldön élt, dolgozott vagy tanult, az jelentős előnyhöz juttatja. A világlátott munkaerőről azt tartják a HR szakemberek, hogy adaptívabb, rugalmasabb, széles látókörű, nem ijed meg a kihívásoktól, és legalább egy idegen nyelvet felsőfokon beszél. A gyerehaza.org indulása óta kiderült, hogy sokan vannak, akik ha nem is eltökéltek a hazatérést illetően, legalább számításba veszik ezt a lehetőséget is. Jelenleg nincs olyan csatorna, amelyen keresztül ezt a csoportot célzottan elérhetnék a potenciális magyar munkaadók.

A fenti gondolatot követve jó eséllyel állíthatjuk, hogy lenne igény egy adatbázisra, amelybe a még külföldön élő, de hazai munkavállalást fontolgató magyarok regisztrálhatnának. Egyelőre egy viszonylag egyszerű rendszeren gondolkodunk: önéletrajz feltöltése, alapvető preferenciák megjelölése, és egy hozzájárulás az adatkezeléshez. Ti mit gondoltok, lenne értelme egy ilyen adatbázisnak? Írjátok meg kommentben!

Kovács Péter

Személyzeti tanácsadó

Velemenyem szerint nincs szukseg ilyen adatbazisra.

Azoknak a szakembereknek, akik megtalaltak a szamitasukat kulfoldon, valoszinu nem kell kiemelt segitseg, hogy el tudjanak helyezkedni. Hazaterni es magabiztosan munkat keresni sokkal egyszerubb, mint Magyarorszagrol elindulni az ismeretlenbe ugy, hogy nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy megfelel a szakismeretunk a celorszagban. Ezek a szakemberek valoszinu nem fognak hazaterni es harmad annyi fizetesert elhelyezkedni egy kizsakmanyolo, rabszolgatarto cegnel. Oket majd egy eldugott faluban kell keresni 40-45 evesen mint "nyugdijas" gazdalkodo, allattarto, kerteszkedo kiegyensulyozott ex szakember.

Azok a fiatalok, akik szaktudasukhoz kepest alacsonyabb szaktudasu munkat vegeznek, mondjuk diplomaval WC-t takaritanak, azok valoszinu nem rendelkeznek elegseges nyelvtudassal. Ok elobb hazaternek, de a "kulfoldi tapasztalat" nem mondhato hatalmas elonynek naluk. Persze vannak kivetelek, akik sose dolgoztak a szakmajukban es kaladvagybol tavoznak kulfoldre.

Velemenyem szerint nincs szukseg ilyen adatbazisra.

 

Attila

UK

Attól tartok nem lenne nagy

Attól tartok nem lenne nagy sikere. A káderezés ugyanis egyike azon rendszereknek, melyek elől sokan elhagyták hazájukat. Elég valószínűtlen, hogy most önként adnának adatokat hozzá. Én inkább a fordítottját javasolnám, a külföldön tapasztalt munkaerőt kereső munkáltatók ajánlatait kellene hozzáférhetővé tenni így biztosítani a versenyt a munkaerőpiacon. Persze tisztában vagyok vele, hogy ez nem cél egyik munkáltatónál sem.

Normálisan ugyanis úgy működik a dolog, hogy akinek igénye van valamire az tesz ajánlatot és próbálja eljuttatni oda, ahonnan igényét kielégítheti. Aki külföldön dolgozik, főleg ha valamilyen hiányszakmában magasan képzett, akkor heti 1-3 ajánlatot kap. Így, ha munkahelyt akar váltani nem folyamodik, hanem megkeresik.

Ajánlom a témában a Parkinson törvénye c. könyvet, mely kiválóan összefoglalja a "legjobb" munkatárs megkeresésének módszerét.

IKSZ
impresszum | kapcsolat